Kékfestés

Történet

Az európai textilnyomás történetének – benne a kékfestésnek is – könyvtári irodalma van, a XVIII-XIX. Századi szakkönyvekben a festők eljárásait, műhelyeit, festékeit írták le a szakmai ismeretek terjesztése érdekében. A nagy fokú érdeklődés természetes volt, hiszen a mindenkori ruházkodás szükségleteit szolgáló alapvető iparágról van szó, amelyet művészete, titkolt receptjei, eljárásai miatt mégis évszázadokon át titokzatosság vett körül.

Indiában, Kínában, Egyiptomban már évezredek óta ismerték a textilek mintázását, színes festését. Ez a technika aztán a kereskedelem révén, római hódítások nyomán terjedt el a Földközi-tenger térségeiben. A rezerv eljárású kékfestés kétségtelenül Indiából származik.

Az eljárás több úton keresztül jutott el Európába, kezdve a szárazföldi kereskedelemnek köszönhetően Egyiptomon át, Észak-Afrika partvidékén karavánok közvetítésével, más részük hajón érkezett a Dél-Európai országokba, illetve KisÁzsián keresztül, török közvetítéssel.

A kékfestés európai hódító útjára valószínűleg akkor indult, amikor Indiai követek hoztak először ajándékba színes-mintás keleti szöveteket a francia királynak és ezek a királyi udvarban azonnal divattá váltak. Komoly konkurenciát jelentve az akkori textiliparnak.
De elterjedését már a legszigorúbb királyi rendeletekkel sem lehetett megfékezni. Jóllehet az angol, francia és német területeken halálbüntetést helyeztek kilátásba a behozatalát tiltó törvények megszegőivel szemben. De ekkor már hajókaravánok öntötték a holland kikötőkbe az indigót, a keleti pamutvásznakat és a mintás keleti szöveteket.

A kontinensen textilhatalomnak számító Franciaország műhelyeiben, manufaktúráiban rendkívül magas színvonalat ért el az eljárás.

Későbbi európai elterjedésében jelentős szerepet játszottak a francia vallásüldözések elöl menekülő hugenották is.

Lengyelországi népművészetben rendkívül nagy szerepet játszott, mivel ez a díszítő eljárás szorosan beépült a népviseletbe, csakúgy, mint Magyarországon.

További elterjedése a Cseh és morva területeken, Németország és Ausztria területein jelentős.

Kékfestés Magyarországon

Feltöltés alatt

A kékfestő készítése

A kékfestés alapja, a földbe süllyesztett festőkádakban történő indigó hidegfestés. A múlt század elején terjedt el az indatrén melegfestés, amelyet a mai napig használunk.

A folyamat:

  1. Kifőzés: A fehér pamut anyagot forró, szappanos vízben forraljuk, hogy a szövés közben bekerült szennyeződéseket eltávolítsuk. A kifőzött anyagot ezután tiszta vízben kiöblítjük, majd hullámvonalban a belécezett padlásra teregetjük. Erre azért van szükség, mert a kifőzött anyagot a festék jobban megfogja.
  2. Mintázás: Kézzel, vagy géppel történik. Egy régi recept alapján készült, viaszos anyagot (az úgynevezett „pap”-ot) a fa nyomómintákkal visszük fel a fehér vászonra.A kézi mintázás előtt a fehér anyagon kirajzoljuk a minták helyét, ezzel elősegítve a kisebb kézi minták elhelyezését. A gépi mintázást pedig egy, a 20. század elején épült Perrotin nyomógép végzi.
  3. Festés: Külön recept szerint összeállított, 80-85°C –os festékben történik.
  4. Lemosás: A festés után leoldjuk a vászonra rányomott védőréteget (a „pap”-ot)., ahol a vászon festetlen marad és láthatóak lesznek a fehér minták. Ezután tiszta vízben leöblítjük a felesleges festékanyagot és szennyeződéseket, majd itt is a teregetés következik.
  5. Keményítés: Forró burgonyakeményítőn vezetjük át az anyagot. Ezután ismét felteregetjük száradni.
  6. Mángorlás: A kikeményített vásznat finoman megnedvesítjük, hogy megereszkedjen és így könnyebben kisimuljon a mángorló alatt. Egyszerre két véget simítunk egy fahengerre feltekercselve. A többtonnás szekrényes mángorlónk, amely több mint száz éves, még mindig használatban van, de a régi lóval való mozgatást mára felváltotta a villanymotoros működtetés.
  7. Összerakás: Miután megtörtént a mángorlás is, a kész anyagot méteresre hajtogatjuk és továbbvisszük eladásra vagy feldolgozásra.
  8. Feldolgozás: A kész kéfestő anyagból ezután elkészülnek a színtartó és mérettartó kékfestőtertítők, kékfestő szoknyák, kékfestő kötények és mindenféle használati és dísztárgyak.