Méteráru

Méteráruink mindegyike a hagyományos eljárással készült, egy 1911-es gyártmányú Perrotin mintázó géppel. Mintakincsünk több száz mintából áll. Ezeken a 80-90 centiméteres fa mintákon réz szögek és lemezek adják ki a mintát, csakúgy mint a kézi nyomódúcoknál. A szélességük tehát ki is adja az anyag szélességét, a 80 centimétert. Az anyag mintázása tehát két részből áll, a kisebb kézi mintákkal és a perrotinnal történő mintázásból. Mindkettő nagy odafigyelést, precizitást és kitartást igényel.

így készül a méteráru (klikk ide)

Kékfestő méteráru készítés:

1 .Nagy gurigákban megvásároljuk a fehér 100% pamut anyagot. Ezt kifejezetten nekünk szövik Magyarországon, mert manapság nagyon ritka a 80 cm széles pamut anyag, amire azért van szükség mert a mintázó gép fa mintái ilyen szélesek.

2. A nagy gurigákat (kb 100 méteresek) lehengereljük és 25-30 méter hosszú végekre szabjuk és előkészítjük a kifőzéshez (szépen összehajtogatjuk). Ez a Laufolás.

3. A kifőzés. A felszabott anyagokat a “boszorkány konyhánkban”, hatalmas rézüstökben enyhén lúgos vízben forraljuk egy órán keresztül. Miután kifőztük az anyagból a gyártás során belekerült vegyszereket, szennyeződéseket, azután tiszta vízben kiöblítjük majd felteregetjük a száradni az anyagot. A szárítás egy végiglécezett padláson történik. A lécek között hullámvonalban lógatjuk fel. Egyszerre 16 véget főzünk ki két üstben. A kifőzésnek köszönhetően ezek az anyagok már beavatottak, így a kész méteráru mérettartó lesz.

4. Ha megszáradt az anyag leszedjük a padlásról,lehordjuk és előkészítjük mintázáshoz. A 80as anyagból kisebb terítők is készülnek, de nagy részben méteráru lesz belőle. Az anyagot nyolcasával összevarrjuk és felpámoljuk, vagyis feltekercseljük egy hengerre. Egy alkalommal 3-4 ilyen henger kerül megmintázásra.

5. A feltekercselt hengernek a mintázógépen (perrotin) meg van a kezdő helye, ahonnan az anyag egy vastag vászon segítségével hullámvonalban végigfut a gépen, megmintázva és megszáradva kerül le arról. Perrotinnal történő mintázásnál a gépre rögzített mintafa első felütésnél a “pap”-ot veszi fel, következő felütésnél pedig a fehér vászonra üti fel a mintát. Itt millimétereken múlik, hogy elkenjük a “pap”-ot vagy esetleg keveset viszünk fel az anyagra(A pap az a speciális anyag ami rászáradva az anyagra egy kérget képez biztosítva ezzel, hogy a minta helyén fehér maradjon a pamutvászon). A megmintázott végárun a minta egy zöld kérget alkot.

6. A mintázó gépről lejött végett összehajtogatjuk egyesével majd újra összevarrjuk őket, majd tízesével egy hengerre kerülnek.

7. Az anyagok ezután végre eljutnak a festék közelébe. Napjainkban az indanthrén festést alkalmazzuk,vagyis forró festékkel dolgozunk. Ezzel az eljárással az elkészült méteráru teljesen színtartó lesz, a belőle készült termékek mosógépben moshatók akár 60 fokon, egyáltalán nem engedik színüket! Festéskor az anyag itt is hullámvonalban halad végig a festékben, majd utána egy öblítő kádon, végigérve pedig végenként enyhén savas vízben áztatjuk le a papot. Ekkor már előtűnik fehéren a minta. A savas hordóból kivéve többször át kell öblítenünk, mielőtt újra felteregetnénk a padlásra. Festéskor mivel minden lépést emberi kéz irányít,nem gép,így kétszer ugyanazt a színt megfesteni szinte lehetetlen,még festésen belül is különböző árnyalatú méteráru készül, ettől is ilyen szép,különleges és egyedi ez az anyag.

8. Miután megszáradtak a most már kékfestő anyagok, újra lekerülnek a padlásól és egymás után varrjuk az összeset, így 50×25 méter vagyis kb. 1 km anyag várja tornyosodva az asztalon a keményítést! A folyamatosan kézzel adagolt forró keményítőn áthaladó anyag a végén újra végenként a padlásra kerül száradásra.

9. Már nincs sok hátra,hogy a méteráru a polcra kerüljön. A padlásról leszedett anyagot kb. 10 végenként belocsoljuk és letakarjuk, ezzel előkészítve a mángorláshoz vagyis “vasaláshoz”.

10. Egy-két nap elteltével neki is láthatunk a mángorlásnak. Az enyhén nedves anyagokat 2 végenként felhengereljük, majd a mángorló alá tesszük, amely közel 11 tonnányi súlyával simára és fényesre vasalja. Ezt többször megismételjük, míg a kívánt fényességet el nem érjük.

11. Az elkészült anyagot méterenként összehajtogatjuk és egy kis simítgatás után a polcra kerülnek. (ez a legjobb része!)

12. Az anyagok egy részét feldolgozzuk, belőlük szalvéta, kötény, edényfogók, ruha, szoknya, párna, táska, különböző kézműves ajándéktárgy készül.

Összefoglalva lássuk milyen hosszú utat is tesz meg egy vég anyag míg a vásárló kezébe jut:

lehengerelés(laufolás), be az üstbe, ki az üstből, be a mosókádba, ki a mosókádból, fel a padlásra, le a padlásról, összevarrás, felhengerelés, mintázás, összevarrás, felhengerelés, be a festőkádba, ki a festőkádból, be a savas vízbe, ki a savas vízből, be a mosókádba, ki a mosókádból, fel a padlásra, le a padlásról, összevarrás, be a keményítőkádba, ki a keményítőkádból, fel a padlásra, le a padlásról, belocsolás, felhengerelés, mángorlás, felhengerelés, mángorlás…, összerakás, polcra helyezés, feldolgozás illetve vásárokba szállítás! És ez mindegyik véggel így történik…